.jpg)
A görög válság közvetlenül ugyan csak visszafogott hatással van a magyar gazdaságra, de az áttételes következmények jelentősek lehetnek. A forint árfolyamán keresztül számos nehézséget okozhat a krízis: megugró devizahitel törlesztések, benzinár-emelkedés, magasabb infláció, egy kiterjedt európai válság esetén pedig a munkanélküliség további emelkedése miatt is aggódhatnak a magyar háztartások. A görög tengerpartra készülőknek érdemes lehet készpénzt is magával vinni a bankkártya mellett.
"A forint árfolyama huzamosabb időre a 275-280-as szinten ragadhat, mivel a görög, illetve a mediterrán válság hatása nem múlik el nyomtalanul, még akkor sem, ha a mentőcsomag a lehető leggyorsabban összeáll" - fogakmazott Gondi István, a Raiffeisen devizakereskedője, aki szerint a görögök problémáit megoldja a több mint 110 milliárd eurós, három éves mentési program, viszont az ő szerepüket átvehetik spanyolok, portugálok, esetleg egy másik, adósságban úszó uniós ország. Amennyiben a válság tovább mélyül, akkor akár a mostaninál gyengébb forintárfolyam sem kizárt.
A devizahiteleseknek mindenképp rossz hír, hogy a forint gyengélkedik, mivel ezáltal ismét emelkedhetnek a törlesztőrészletek. A legnagyobb állományt képviselő svájci frank alapú hiteleknél frankonként 10 forinttal lehet drágább a részlet, mint amekkora volt márciusban. Ez azt jelenti, hogy aki 20 ezer forintot törlesztett akkor, az arra számíthat, hogy körülbelül ezer forinttal nő a törlesztőrészlete.
Gondi István szerint a lakosság szinte csak az árfolyamokon keresztül érzi majd a mediterrán válságot, mivel elhanyagolható mértékű a közvetlen befektetés, akár állampapír, akár egyéb értékpapír formájában. A görög papírokba való befektetés aránya alacsony, bár pontos értéket nem lehet mondani, hiszen az alapok csak évente közlik a portfóliójuk összetételét, ami viszont a gyakorlatban napról napra változhat.
Az euró és a svájci frank mellett aggodalomra adhat okot a dollár árfolyamának megugrása is, ami a görög válság miatti bizalmatlanságból adódik: csütörtök délelőtt már 220 forintra drágult az amerikai pénz, miközben március közepén még a 190-es szintet közelítette. Mivel az olajtermékek elszámolása a nemzetközi piacon dollárban zajlik, ezért a benzin és a gáz árának emelkedésében ez a hatás előbb-utóbb megjelenik. A dolláronkénti 30 forintos drágulás átvezetve a benzinárba önmagában 380-390 forintot jelentene literenként - igaz mindeközben, hogy a benzinár több tényező együttes függvénye, így amennyiben az árfolyamhatást semlegesíti például a gázár esetleges csökkenése, akkor el is maradhat a drágulás.
A benzinárak emelkedése, illetve a külföldről beszerzett áruk (jellemzően tartós fogyasztási cikkek, például tévék, autók) drágulása miatt az infláció is megugorhat. A legutóbbi, márciusi KSH-jelentés már arról tanúskodott, hogy az infláció üteme a vártnál magasabb pályán mozog, akkor 5,9 százalék volt, ami a legpesszimistább elemzők jóslatait igazolta. A görög válság hatására megugró árfolyamok az infláció magasan maradását erősítik.
Az inflációs kockázat miatt a Magyar Nemzeti Bank is felülvizsgálhatja kamatcsökkentési programját. A jegybank törvényi kötelessége, hogy az inflációs célt teljesítse (ami középtávon 3 százalék alatti ütemet jelent), s mivel az árfolyamok miatt ez veszélybe került, a kamatcsökkentéssel is felhagyhat az MNB egy időre. Ez azt jelenti, hogy a hitelek kamatainak csökkenése is megállhat ez időre.
A forint euróval szembeni gyengülésének persze van, aki örül. A vállalkozók már korábban is amiatt panaszkodtak, hogy versenyhátrány éri őket az erős forint miatt, ezt fejezték ki például az MGYOSZ márciusi konferenciáján is. Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök szerint átmenetileg megengedhető lenne a forint gyengítése, de ezt első sorban a kamatok csökkentése mellett látná szívesen, nem külső válságsokk hatására.
.jpg)
A görög válság miatti, az exportőrök számára kedvezőbb árfolyam jótékony hatását viszont semlegesítheti, ha az elhúzódó krízis miatt visszaesnek az exportpiacok, első sorban Németország. Amennyiben a görög ragály elterjed és visszaveti az európai kilábalást, az a magyar termelésben is meglátszana, aminek következtében újabb munkahelyek szűnnének meg. A munkanélküliség már így is 11,8 százalékos volt az első negyedévben, ez az érték egy kedvezőtlen forgatókönyv esetén tovább nőhet.
A nyári szezon miatt annak is lehet természetesen jelentősége, hogy hogyan érinti a válság a görög nyaralást tervezőket. Amennyiben a zavargások fokozódnak, akkor az természetesen sokakat elriaszthat a görög tengerparttól. Azt is figyelembe kell venni, hogy ha bankpánik tör ki az országban - amire már voltak jelek az IMF-csomag elfogadása előtt is -, akkor kiürülhetnek a bankautomaták, vagyis érdemes lehet nem csak bankkártyával, hanem készpénzzel is felszerelkezni a nyaralás előtt.
2010. május 6.
Forrás:www.origo.hu
A katyńi vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot a SZK(b)P Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntésére hajtotta végre az NKVD a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen. Az áldozatok számát a különböző becslések 15 000 és 22 000 fő közé teszik.
A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katiny erdőben tömegsírokban hantolták el. Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték, de a németek már 1943-ban felfedezték az első tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területeken. A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a Katyńi Bűntény Áldozatainak Emléknapja..jpg)
A szállítási listák (néhány kivétellel) mind halálos ítéleteket jelentettek. Ezek alapján jöttek létre azok a konvojok, amelyek gyalog, marhavagonokban vagy teherautókon vitték el az áldozatokat a gyilkosságok színhelyeire. Öt ilyen hely volt, de az utolsó kettő azonosítása még mindig vitatott a rendelkezésre álló teljes adatsor hiányában.
A németek igyekeztek propaganda célokra felhasználni a nyilvánosságra került tényeket, ezért meghívták az exhumálásra és a vizsgálatokra a Nemzetközi Vöröskeresztet és a lengyel társadalom képviselőit a németek által megszállt Főkormányzóságból, valamint hadifoglyokat, köztük lengyel tiszteket.
1978-ban Katyńban megjelentek az építőmunkások és nekikezdtek építkezni. Nem a nyomok eltüntetésén fáradoztak, hanem egy grandiózus emlékpark, egy Arlington típusú nekropolisz létrehozásához fogtak hozzá. Márvány díszítésű betonsztéléket állítottak fel, melyeken a kétnyelvű feliratok továbbra is a hivatalos szovjet álláspontot tükrözték: „A fasizmus áldozatainak – a hitleristák által 1941-ben agyonlőtt lengyel katonatiszteknek”.
Másik oldalról az erőteljes azon szovjet, majd orosz kísérletek, melyek a katyńi igazságnak minden áron történő elrejtését célozták azt eredményezték, hogy egyes történészek egy olyan elmélettel állnak elő, mintha a katyńi vérengzést az NKVD közösen a német Gestapoval követte volna el és már jóval korábban ismert volt a legfelsőbb német vezetés számára. Az ilyen együttműködés alapja volt az a szigorúan titkos 1939. szeptember 28-i német-szovjet egyezmény, amely a Harmadik Birodalmat és a Szovjetuniót arra kötelezte, hogy erőteljesen törjék le mindennemű olyan lengyel kísérletet, melynek célja a lengyelek megszállók elleni harca .Az elmélet szerint, ezen egyezménynek megfelelően, a Gestapo és az NKVD Zakopaneban és Krakkóban néhány közös tanácskozást tartott a hatékony ellenlépések, a gyilkolás módszereiről, a deportálásról. 
A közelmúltban az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Holokauszt Emlékközpont és az izraeli Yad Vashem Intézet közös tanulmányútján vettem részt Berlinben. Csoportom prezentációit Tevan Ildikó készítette. A csoport tagja volt még: Lónyai Zsuzsa, Halász-Hunfalvi Irén, Bolla Ildikó, Hodosi Anikó, Juhász Éva és Tevan Ildikó.
Szeptember 12-én Párizsban egy történelmi megemlékezés idejére feltámadtak a szocialista rendszer hazánkban jól ismert szimbólumai: a Trabant és a vasfüggöny. A Champs Elysées-n végigpöfögő felzászlózott kelet-német autókaraván és a Luxembourg-kertben felépített 40 méter vasfüggöny-darab megidézte a volt rendszert, s annak történelmi kimúlását. 
A párizsi hatodik kerületi városházán Szabadság és demokrácia címen nyílt fotókiállítás, mely 1988-tól 2004-ig, az Európai Unióhoz csatlakozásig mutatja be Magyarország legfontosabb politikai történéseit. A megnyitó után Trabant-konvoj vonul végig Párizs legforgalmasabb pontjain, mint az Eiffel torony, a Diadalív, a Champs Elysées és a Szajna part útvonalon, ahol a szervező országok vendégeit és nagyköveteit, így Nikicser László magyar nagykövetet fogadják a párizsi Városháza és a Külügyminisztérium épülete előtt. Végül a karavánok a Luxembourg-kert kapujában parkolnak le, ott, ahol Trabant még nem járt. A kertben megelevenedik, sőt kézzelfoghatóvá válik a Keletet Nyugattól elválasztó szögesdrótkerítés és az őrtornyok. Itt szintén fotókiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, az elmúlt negyven év főbb állomásait bemutató fotókból és azok magyarázataiból. Ezt a kiállítást Ausztria és Magyarország Párizsi nagykövetei nyitották meg, beszédüket a Brass int he Five fúvószenekar koncertje követi.
Hazám, Magyarország.
Hazám, Európa.
Magyarország sorsa elválaszthatatlan Európáétól.
Európa demográfiai válságban van, több évtizedes bevándorlási politikája 
soha nem sejtett konfliktusokat hordoz. Kontinensünkön megjelent a több generáció óta nem ismert mélyszegénység. Úgy tűnik, a szociális piacgazdaság európai modellje kemény kihívásokat kapott!
A sokféle nemzeti érdek összehangolása néha megoldhatatlannak tűnik, ám nincs más választásunk. Sőt, Európa jövője hosszú távon attól függ, mennyire sikerül partneri viszonyt kialakítanunk Oroszországgal és befolyási övezetével, valamint Afrikával, az arab világgal, Izraellel és az Amerikai Egyesült Államokkal!
.gif)
Magyarország népe néha értetlenül, vagy ellenszenvvel tekint az Európai Unióra. Csatlakozásunk pozitív hatásairól kevés szó esik. Az információ túl szűk körben mozog. Feladatomnak tartom, hogy minél érthetőbben és őszintén hirdessem: jó magyarnak lenni ma azt jelenti, hogy tudatos európai polgár vagyok. Jogokkal és kötelességekkel. EU tagnak lenni sokkal többet jelent, mint pénzt kapni. Feladatomnak tartom, hogy a magyar nép felé közvetítsem az EU értékrendjét is, ne csak a pályázati lehetőségeket.
Jó európai csak akkor lehetek, ha szűkebb hazám, szülőföldem, Magyarország érdekeit pontosan felismerem és van bátorságom azért kiállni, -összehangolva tágabb hazám, Európa érdekeivel.
Azon kell dolgoznom, hogy a magyar gazda, a magyar vállalkozó ne kerüljön versenyhátrányba! A magyar föld, természeti kincseink ne csússzanak ki a lábunk alól. 
Még megmaradt tőke javaink, ingatlan vagyonunk, kulturális javaink ne csússzanak ki a kezünk közül. A magyar leszakadó rétegek számára ötleteket, javaslatokat kell gyűjtenem. Az Unió hogyan segíti át a világválságon e reménytelen helyzetbe jutott rétegeket? Van-e uniós példa a demográfiai katasztrófa elkerülésére, a lakosság felét kitevő nők helyzetének alakítására? A válság éveiben hogyan bánnak sérültjeikkel, és a fogyatékkal élőkkel? A szegényekkel, különösen a gyermekekkel? Mit tesznek, hogy a társadalmi lecsúszás ne vezessen rasszizmushoz, antiszemitizmushoz? Mi az, ami a mi körülményeink között átvehető? Napra késznek kell lennie széles néprétegeknek, nehogy Magyarország hamis próféták téveszméinek áldozatává váljék. Egyaránt veszélyeket hordoz a szociálisan érzéketlen, szélsőséges neoliberalizmus, mint a szociális demagógián száguldozó nemzeti radikalizmus, melynek minden áron bűnbak kell!
Mi történik a hozzánk jutott eurókkal? Jól sáfárkodunk vele?
Nemzeti érdekeinket védő, magyar európaiként, európai magyarként kell élnem, viselkednem és dolgoznom.
Büszkén szolgálom hazámat, Magyarországot, az Európai Unió tagállamát!
A világban új erőközpontok nőnek ki, Európa gazdasági, innovációs teljesítménye, hadipotenciálja, kulturális befolyása relatíve csökken.