Görög válság
A katyni vérengzés
Csak higgadtan
Európai vagyok.Magyar.
Ezért zavar mindaz,ami mostanában Magyarország körül történik.
Mert minden viszály,rés,vagy hajszálrepedés,mely az Európai Uniót gyengíti,a világgazdaság egyéb szereplőinek versenypozícióját automatikusan erősíti. Ez nagy gond,hiszen régóta tudjuk már,hogy a világgazdaság egyre szövevényesebb hálójában kontinensünk bennakadt.
Európa újraerősítését csakis kontinentális összefogással, áramvonalasan,fegyelmezetten lehet véghezvinni, a közös és a parciális érdekek fáradságos,higgadt összecsiszolgatásával,amihez nemcsak akarat,de türelem és nagyfokú empátia is szükséges.
Minden kis lépés,mely közös hazánkat,Európát,s benne Magyarországot erősebb szövetűvé,szívósabbá,ellenállóbbá teszi,fontos.
Nagyon sok múlik az európai centrum országain,hogy az intézményrendszereken,valamint saját "nacionáléjú" cégeiken és bankjaikon keresztül hogyan "bánnak" a kontinens többi országával.
De sok múlik a később csatlakozott országokon is,hogy hajlandók- e az Európai Unió nyújtotta védelem biztonságán és az Euró milliókon kívül az önként vállalt európai loyalitásra akkor is,ha annak kevésbé kellemes oldalai is megmutatkoznak.
Végül,gyermekeink jövője nagy mértékben függ attól,hogy a teljes földrajzi Európa mikor és hogyan válik majd politikai Európává.
Felelős,stratégiai gondolkodásra van tehát szükség, létünk minden szintjén. Civileknek és politikusoknak egyaránt.
Különösképpen vonatkozik ez az európai parlamenti képviselőkre.
Egy-egy tál lencséért,vélt,vagy akár valós nemzeti sérelmek miatt,vagy éppen ideológiai doktrinák bűvöletében,vagy szűk párt,illetve csoport érdekek miatt nem adhatjuk el Európa jövőjét.
A német-francia tengely formálódása nem ok nélkül gyorsult fel,és figyelmünket egy percre sem felejthetjük el Kelet Európáról,mindenek előtt Oroszországról.
Nehéz lesz megtalálni az európai arany középutat.De a történelem ki fogja kényszeríteni,hogy ráleljünk.
Ilyesmik cikáztak az agyamban,mikor leültem a hírcsatorna elé
végignézni az ún. magyar vitát,s a magyar miniszterelnök válaszát az EP strasbourgi ülésén,valamint az ezt követő sajtótájékoztatót.
Az Európai Parlamentet a kiábrándító epizódok ellenére is fontosnak és szükségesnek tartom.
És mégis,valami széttörött bennem.
A csalódottságom leírhatatlan. És nem magyarként átélt sértettségem okán,habár ez is megérne egy misét!De erről most nem írok.
Az Európai Unió állampolgáraként átélt csalódásomról van szó.
Valamennyi Magyarország ellen felszólaló képviselőnek komoly tárgyi tévedései voltak,az ideológiai és indulati töltet pedig hiteltelenné tette az egyébként intellektuálisan megfontolásra érdemes felvetéseket is.
Nemcsak, hogy a Magyarországgal kapcsolatos tudásuk volt hézagos,nemcsak,hogy nem ellenőrizték információikat és forrásaik hitelességét,
--de,ami még ennél is bántóbb,--mintha fogalmuk sem lett volna a világban zajló geopolitikai átalakulásokról,melyek kontinensünk egészét fenyegetik.
A klasszikus európai értékek egy részének(!) védelmében előadott teátrális performanszok akár 30 évvel ezelőtt is elhangozhattak volna.
Mintha megállt volna az idő...Mintha egyik felszólaló sem hallott volna még arról,hogy közös hazánk gazdasági-világpolitikai súlya, erkölcsi presztizse ijesztő gyorsasággal csökken.
Egyetlen Magyarországot ostorozó felszólaló sem említett meg egyetlen olyan kihívást,vagy fenyegető folyamatot,mellyel nekünk,európaiaknak őszintén szembe kell néznünk, és,hogy a magyar kormány legalább kísérletet tesz valamiféle válasz megformulázására,--a saját,igen korlátozott lehetőségeihez mérten.
Az Orbánt démonizálók lehet,hogy észre sem veszik,hogy Európa nap mint nap maga alatt vágja a fát? Ez képtelenség lenne!
Lehet,hogy tényleg nem látják, hogy mindez sokkal pusztítóbban jelentkezik az európai periféria strukturálisan gyengébb,kiszolgáltatottabb országaiban?
Ezek a zöld-pirosban játszó lánglelkű felszólalók nem hallottak arról,hogy mára maga az euróövezet,maga az euro került célkeresztbe?!
Liberális,baloldali érzékenységük miért nem „jelez be „ az Európa érdekeit,-- az európai tőketulajdonosok,és a bérből, fizetésből élők érdekeit egyaránt sértő-- globális tőke túlkapásaira?
Hogy van az,hogy egyetlen, Európa léte és jövője szempontjából v a l ó b a n r e l e v á n s gondolat sem hangzott el a bírálók szájából,---pedig az Orbán Viktor által adott magas labda színvonalas és tanulságos diszkusszió kiindulópontja lehetett volna.
A szinte csoportpszichózis alatt felszólaló liberális,északi zöld,konzervatív reformer és szocialista EP képviselők,-úgy tűnt-,egyáltalán nem voltak tudatában annak,hogy amit ott tettek és mondtak,az kizárólag Európa ellenfeleinek használhat,az európai ügynek aligha.
Legyintsünk,hogy az egész csak egy nagy színház?No nem,ahhoz túlontúl drága.És egyáltalán nem veszélytelen!Sem bel-,sem világpolitikai összefüggésben.
Hálás vagyok a magyar kormányt védelmébe vevő lengyel,litván,olasz,francia,német felszólalóknak(remélem nem felejtettem ki senkit).Saját bőrömön tudom ugyanis, milyen következményekkel jár a mainstream pszichozissal szemben a különvélemény megfogalmazása.
Azért vagyok hálás,mert a jogos kritikákat elfogadva,sértő volt mindaz,amit és ahogyan a mainstream ---Orbán Viktort megalázva--- egy iparkodó tagországával, Magyarországgal tett. A szinte kizárólag néppárti képviselőknek megvolt a bátorságuk és tisztességük a magyarok megvédelmezésére. Olyan ritka magatartásforma ez,amit nem lehet eléggé elismerő szavakkal illetni.
Egy tagország ilyen fokú megalázása,- nagyobb részt alaptalan vádak mentén –nagyon súlyos hiba,és
a magyar kormány szilárd Európa elkötelezettsége ellenére ,szerteágazó biztonságpolitikai hatásai lehetnek, -bár ne legyenek!- melyek lassíthatják,nehezíthetik és bonyolíthatják Európa égetően sürgőssé vált megerősítését. Kinek jó ez?
A görög válság közvetlenül ugyan csak visszafogott hatással van a magyar gazdaságra, de az áttételes következmények jelentősek lehetnek. A forint árfolyamán keresztül számos nehézséget okozhat a krízis: megugró devizahitel törlesztések, benzinár-emelkedés, magasabb infláció, egy kiterjedt európai válság esetén pedig a munkanélküliség további emelkedése miatt is aggódhatnak a magyar háztartások. A görög tengerpartra készülőknek érdemes lehet készpénzt is magával vinni a bankkártya mellett.
"A forint árfolyama huzamosabb időre a 275-280-as szinten ragadhat, mivel a görög, illetve a mediterrán válság hatása nem múlik el nyomtalanul, még akkor sem, ha a mentőcsomag a lehető leggyorsabban összeáll" - fogakmazott Gondi István, a Raiffeisen devizakereskedője, aki szerint a görögök problémáit megoldja a több mint 110 milliárd eurós, három éves mentési program, viszont az ő szerepüket átvehetik spanyolok, portugálok, esetleg egy másik, adósságban úszó uniós ország. Amennyiben a válság tovább mélyül, akkor akár a mostaninál gyengébb forintárfolyam sem kizárt.
A devizahiteleseknek mindenképp rossz hír, hogy a forint gyengélkedik, mivel ezáltal ismét emelkedhetnek a törlesztőrészletek. A legnagyobb állományt képviselő svájci frank alapú hiteleknél frankonként 10 forinttal lehet drágább a részlet, mint amekkora volt márciusban. Ez azt jelenti, hogy aki 20 ezer forintot törlesztett akkor, az arra számíthat, hogy körülbelül ezer forinttal nő a törlesztőrészlete.
Gondi István szerint a lakosság szinte csak az árfolyamokon keresztül érzi majd a mediterrán válságot, mivel elhanyagolható mértékű a közvetlen befektetés, akár állampapír, akár egyéb értékpapír formájában. A görög papírokba való befektetés aránya alacsony, bár pontos értéket nem lehet mondani, hiszen az alapok csak évente közlik a portfóliójuk összetételét, ami viszont a gyakorlatban napról napra változhat.
Az euró és a svájci frank mellett aggodalomra adhat okot a dollár árfolyamának megugrása is, ami a görög válság miatti bizalmatlanságból adódik: csütörtök délelőtt már 220 forintra drágult az amerikai pénz, miközben március közepén még a 190-es szintet közelítette. Mivel az olajtermékek elszámolása a nemzetközi piacon dollárban zajlik, ezért a benzin és a gáz árának emelkedésében ez a hatás előbb-utóbb megjelenik. A dolláronkénti 30 forintos drágulás átvezetve a benzinárba önmagában 380-390 forintot jelentene literenként - igaz mindeközben, hogy a benzinár több tényező együttes függvénye, így amennyiben az árfolyamhatást semlegesíti például a gázár esetleges csökkenése, akkor el is maradhat a drágulás.
A benzinárak emelkedése, illetve a külföldről beszerzett áruk (jellemzően tartós fogyasztási cikkek, például tévék, autók) drágulása miatt az infláció is megugorhat. A legutóbbi, márciusi KSH-jelentés már arról tanúskodott, hogy az infláció üteme a vártnál magasabb pályán mozog, akkor 5,9 százalék volt, ami a legpesszimistább elemzők jóslatait igazolta. A görög válság hatására megugró árfolyamok az infláció magasan maradását erősítik.
Az inflációs kockázat miatt a Magyar Nemzeti Bank is felülvizsgálhatja kamatcsökkentési programját. A jegybank törvényi kötelessége, hogy az inflációs célt teljesítse (ami középtávon 3 százalék alatti ütemet jelent), s mivel az árfolyamok miatt ez veszélybe került, a kamatcsökkentéssel is felhagyhat az MNB egy időre. Ez azt jelenti, hogy a hitelek kamatainak csökkenése is megállhat ez időre.
A forint euróval szembeni gyengülésének persze van, aki örül. A vállalkozók már korábban is amiatt panaszkodtak, hogy versenyhátrány éri őket az erős forint miatt, ezt fejezték ki például az MGYOSZ márciusi konferenciáján is. Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök szerint átmenetileg megengedhető lenne a forint gyengítése, de ezt első sorban a kamatok csökkentése mellett látná szívesen, nem külső válságsokk hatására.
A görög válság miatti, az exportőrök számára kedvezőbb árfolyam jótékony hatását viszont semlegesítheti, ha az elhúzódó krízis miatt visszaesnek az exportpiacok, első sorban Németország. Amennyiben a görög ragály elterjed és visszaveti az európai kilábalást, az a magyar termelésben is meglátszana, aminek következtében újabb munkahelyek szűnnének meg. A munkanélküliség már így is 11,8 százalékos volt az első negyedévben, ez az érték egy kedvezőtlen forgatókönyv esetén tovább nőhet.
A nyári szezon miatt annak is lehet természetesen jelentősége, hogy hogyan érinti a válság a görög nyaralást tervezőket. Amennyiben a zavargások fokozódnak, akkor az természetesen sokakat elriaszthat a görög tengerparttól. Azt is figyelembe kell venni, hogy ha bankpánik tör ki az országban - amire már voltak jelek az IMF-csomag elfogadása előtt is -, akkor kiürülhetnek a bankautomaták, vagyis érdemes lehet nem csak bankkártyával, hanem készpénzzel is felszerelkezni a nyaralás előtt.
2010. május 6.
Forrás:www.origo.hu
A katyńi vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot a SZK(b)P Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntésére hajtotta végre az NKVD a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen. Az áldozatok számát a különböző becslések 15 000 és 22 000 fő közé teszik.
A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katiny erdőben tömegsírokban hantolták el. Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték, de a németek már 1943-ban felfedezték az első tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területeken. A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a Katyńi Bűntény Áldozatainak Emléknapja.
A szállítási listák (néhány kivétellel) mind halálos ítéleteket jelentettek. Ezek alapján jöttek létre azok a konvojok, amelyek gyalog, marhavagonokban vagy teherautókon vitték el az áldozatokat a gyilkosságok színhelyeire. Öt ilyen hely volt, de az utolsó kettő azonosítása még mindig vitatott a rendelkezésre álló teljes adatsor hiányában.
A németek igyekeztek propaganda célokra felhasználni a nyilvánosságra került tényeket, ezért meghívták az exhumálásra és a vizsgálatokra a Nemzetközi Vöröskeresztet és a lengyel társadalom képviselőit a németek által megszállt Főkormányzóságból, valamint hadifoglyokat, köztük lengyel tiszteket.
1978-ban Katyńban megjelentek az építőmunkások és nekikezdtek építkezni. Nem a nyomok eltüntetésén fáradoztak, hanem egy grandiózus emlékpark, egy Arlington típusú nekropolisz létrehozásához fogtak hozzá. Márvány díszítésű betonsztéléket állítottak fel, melyeken a kétnyelvű feliratok továbbra is a hivatalos szovjet álláspontot tükrözték: „A fasizmus áldozatainak – a hitleristák által 1941-ben agyonlőtt lengyel katonatiszteknek”.
Másik oldalról az erőteljes azon szovjet, majd orosz kísérletek, melyek a katyńi igazságnak minden áron történő elrejtését célozták azt eredményezték, hogy egyes történészek egy olyan elmélettel állnak elő, mintha a katyńi vérengzést az NKVD közösen a német Gestapoval követte volna el és már jóval korábban ismert volt a legfelsőbb német vezetés számára. Az ilyen együttműködés alapja volt az a szigorúan titkos 1939. szeptember 28-i német-szovjet egyezmény, amely a Harmadik Birodalmat és a Szovjetuniót arra kötelezte, hogy erőteljesen törjék le mindennemű olyan lengyel kísérletet, melynek célja a lengyelek megszállók elleni harca .Az elmélet szerint, ezen egyezménynek megfelelően, a Gestapo és az NKVD Zakopaneban és Krakkóban néhány közös tanácskozást tartott a hatékony ellenlépések, a gyilkolás módszereiről, a deportálásról.
A közelmúltban az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Holokauszt Emlékközpont és az izraeli Yad Vashem Intézet közös tanulmányútján vettem részt Berlinben. Csoportom prezentációit Tevan Ildikó készítette. A csoport tagja volt még: Lónyai Zsuzsa, Halász-Hunfalvi Irén, Bolla Ildikó, Hodosi Anikó, Juhász Éva és Tevan Ildikó.
Szeptember 12-én Párizsban egy történelmi megemlékezés idejére feltámadtak a szocialista rendszer hazánkban jól ismert szimbólumai: a Trabant és a vasfüggöny. A Champs Elysées-n végigpöfögő felzászlózott kelet-német autókaraván és a Luxembourg-kertben felépített 40 méter vasfüggöny-darab megidézte a volt rendszert, s annak történelmi kimúlását.
A párizsi hatodik kerületi városházán Szabadság és demokrácia címen nyílt fotókiállítás, mely 1988-tól 2004-ig, az Európai Unióhoz csatlakozásig mutatja be Magyarország legfontosabb politikai történéseit. A megnyitó után Trabant-konvoj vonul végig Párizs legforgalmasabb pontjain, mint az Eiffel torony, a Diadalív, a Champs Elysées és a Szajna part útvonalon, ahol a szervező országok vendégeit és nagyköveteit, így Nikicser László magyar nagykövetet fogadják a párizsi Városháza és a Külügyminisztérium épülete előtt. Végül a karavánok a Luxembourg-kert kapujában parkolnak le, ott, ahol Trabant még nem járt. A kertben megelevenedik, sőt kézzelfoghatóvá válik a Keletet Nyugattól elválasztó szögesdrótkerítés és az őrtornyok. Itt szintén fotókiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, az elmúlt negyven év főbb állomásait bemutató fotókból és azok magyarázataiból. Ezt a kiállítást Ausztria és Magyarország Párizsi nagykövetei nyitották meg, beszédüket a Brass int he Five fúvószenekar koncertje követi.
Hazám, Magyarország.
Hazám, Európa.
Magyarország sorsa elválaszthatatlan Európáétól.
Európa demográfiai válságban van, több évtizedes bevándorlási politikája
soha nem sejtett konfliktusokat hordoz. Kontinensünkön megjelent a több generáció óta nem ismert mélyszegénység. Úgy tűnik, a szociális piacgazdaság európai modellje kemény kihívásokat kapott!
A sokféle nemzeti érdek összehangolása néha megoldhatatlannak tűnik, ám nincs más választásunk. Sőt, Európa jövője hosszú távon attól függ, mennyire sikerül partneri viszonyt kialakítanunk Oroszországgal és befolyási övezetével, valamint Afrikával, az arab világgal, Izraellel és az Amerikai Egyesült Államokkal!
Magyarország népe néha értetlenül, vagy ellenszenvvel tekint az Európai Unióra. Csatlakozásunk pozitív hatásairól kevés szó esik. Az információ túl szűk körben mozog. Feladatomnak tartom, hogy minél érthetőbben és őszintén hirdessem: jó magyarnak lenni ma azt jelenti, hogy tudatos európai polgár vagyok. Jogokkal és kötelességekkel. EU tagnak lenni sokkal többet jelent, mint pénzt kapni. Feladatomnak tartom, hogy a magyar nép felé közvetítsem az EU értékrendjét is, ne csak a pályázati lehetőségeket.
Jó európai csak akkor lehetek, ha szűkebb hazám, szülőföldem, Magyarország érdekeit pontosan felismerem és van bátorságom azért kiállni, -összehangolva tágabb hazám, Európa érdekeivel.
Azon kell dolgoznom, hogy a magyar gazda, a magyar vállalkozó ne kerüljön versenyhátrányba! A magyar föld, természeti kincseink ne csússzanak ki a lábunk alól.
Még megmaradt tőke javaink, ingatlan vagyonunk, kulturális javaink ne csússzanak ki a kezünk közül. A magyar leszakadó rétegek számára ötleteket, javaslatokat kell gyűjtenem. Az Unió hogyan segíti át a világválságon e reménytelen helyzetbe jutott rétegeket? Van-e uniós példa a demográfiai katasztrófa elkerülésére, a lakosság felét kitevő nők helyzetének alakítására? A válság éveiben hogyan bánnak sérültjeikkel, és a fogyatékkal élőkkel? A szegényekkel, különösen a gyermekekkel? Mit tesznek, hogy a társadalmi lecsúszás ne vezessen rasszizmushoz, antiszemitizmushoz? Mi az, ami a mi körülményeink között átvehető? Napra késznek kell lennie széles néprétegeknek, nehogy Magyarország hamis próféták téveszméinek áldozatává váljék. Egyaránt veszélyeket hordoz a szociálisan érzéketlen, szélsőséges neoliberalizmus, mint a szociális demagógián száguldozó nemzeti radikalizmus, melynek minden áron bűnbak kell!
Mi történik a hozzánk jutott eurókkal? Jól sáfárkodunk vele?
Nemzeti érdekeinket védő, magyar európaiként, európai magyarként kell élnem, viselkednem és dolgoznom.
Büszkén szolgálom hazámat, Magyarországot, az Európai Unió tagállamát!
A világban új erőközpontok nőnek ki, Európa gazdasági, innovációs teljesítménye, hadipotenciálja, kulturális befolyása relatíve csökken.
Csak higgadtan
Európai vagyok.Magyar.
Ezért zavar mindaz,ami mostanában Magyarország körül történik.
Mert minden viszály,rés,vagy hajszálrepedés,mely az Európai Uniót gyengíti,a világgazdaság egyéb szereplőinek versenypozícióját automatikusan erősíti. Ez nagy gond,hiszen régóta tudjuk már,hogy a világgazdaság egyre szövevényesebb hálójában kontinensünk bennakadt.
Európa újraerősítését csakis kontinentális összefogással, áramvonalasan,fegyelmezetten lehet véghezvinni, a közös és a parciális érdekek fáradságos,higgadt összecsiszolgatásával,amihez nemcsak akarat,de türelem és nagyfokú empátia is szükséges.
Minden kis lépés,mely közös hazánkat,Európát,s benne Magyarországot erősebb szövetűvé,szívósabbá,ellenállóbbá teszi,fontos.
Nagyon sok múlik az európai centrum országain,hogy az intézményrendszereken,valamint saját "nacionáléjú" cégeiken és bankjaikon keresztül hogyan "bánnak" a kontinens többi országával.
De sok múlik a később csatlakozott országokon is,hogy hajlandók- e az Európai Unió nyújtotta védelem biztonságán és az Euró milliókon kívül az önként vállalt európai loyalitásra akkor is,ha annak kevésbé kellemes oldalai is megmutatkoznak.
Végül,gyermekeink jövője nagy mértékben függ attól,hogy a teljes földrajzi Európa mikor és hogyan válik majd politikai Európává.
Felelős,stratégiai gondolkodásra van tehát szükség, létünk minden szintjén. Civileknek és politikusoknak egyaránt.
Különösképpen vonatkozik ez az európai parlamenti képviselőkre.
Egy-egy tál lencséért,vélt,vagy akár valós nemzeti sérelmek miatt,vagy éppen ideológiai doktrinák bűvöletében,vagy szűk párt,illetve csoport érdekek miatt nem adhatjuk el Európa jövőjét.
A német-francia tengely formálódása nem ok nélkül gyorsult fel,és figyelmünket egy percre sem felejthetjük el Kelet Európáról,mindenek előtt Oroszországról.
Nehéz lesz megtalálni az európai arany középutat.De a történelem ki fogja kényszeríteni,hogy ráleljünk.
Ilyesmik cikáztak az agyamban,mikor leültem a hírcsatorna elé
végignézni az ún. magyar vitát,s a magyar miniszterelnök válaszát az EP strasbourgi ülésén,valamint az ezt követő sajtótájékoztatót.
Az Európai Parlamentet a kiábrándító epizódok ellenére is fontosnak és szükségesnek tartom.
És mégis,valami széttörött bennem.
A csalódottságom leírhatatlan. És nem magyarként átélt sértettségem okán,habár ez is megérne egy misét!De erről most nem írok.
Az Európai Unió állampolgáraként átélt csalódásomról van szó.
Valamennyi Magyarország ellen felszólaló képviselőnek komoly tárgyi tévedései voltak,az ideológiai és indulati töltet pedig hiteltelenné tette az egyébként intellektuálisan megfontolásra érdemes felvetéseket is.
Nemcsak, hogy a Magyarországgal kapcsolatos tudásuk volt hézagos,nemcsak,hogy nem ellenőrizték információikat és forrásaik hitelességét,
--de,ami még ennél is bántóbb,--mintha fogalmuk sem lett volna a világban zajló geopolitikai átalakulásokról,melyek kontinensünk egészét fenyegetik.
A klasszikus európai értékek egy részének(!) védelmében előadott teátrális performanszok akár 30 évvel ezelőtt is elhangozhattak volna.
Mintha megállt volna az idő...Mintha egyik felszólaló sem hallott volna még arról,hogy közös hazánk gazdasági-világpolitikai súlya, erkölcsi presztizse ijesztő gyorsasággal csökken.
Egyetlen Magyarországot ostorozó felszólaló sem említett meg egyetlen olyan kihívást,vagy fenyegető folyamatot,mellyel nekünk,európaiaknak őszintén szembe kell néznünk, és,hogy a magyar kormány legalább kísérletet tesz valamiféle válasz megformulázására,--a saját,igen korlátozott lehetőségeihez mérten.
Az Orbánt démonizálók lehet,hogy észre sem veszik,hogy Európa nap mint nap maga alatt vágja a fát? Ez képtelenség lenne!
Lehet,hogy tényleg nem látják, hogy mindez sokkal pusztítóbban jelentkezik az európai periféria strukturálisan gyengébb,kiszolgáltatottabb országaiban?
Ezek a zöld-pirosban játszó lánglelkű felszólalók nem hallottak arról,hogy mára maga az euróövezet,maga az euro került célkeresztbe?!
Liberális,baloldali érzékenységük miért nem „jelez be „ az Európa érdekeit,-- az európai tőketulajdonosok,és a bérből, fizetésből élők érdekeit egyaránt sértő-- globális tőke túlkapásaira?
Hogy van az,hogy egyetlen, Európa léte és jövője szempontjából v a l ó b a n r e l e v á n s gondolat sem hangzott el a bírálók szájából,---pedig az Orbán Viktor által adott magas labda színvonalas és tanulságos diszkusszió kiindulópontja lehetett volna.
A szinte csoportpszichózis alatt felszólaló liberális,északi zöld,konzervatív reformer és szocialista EP képviselők,-úgy tűnt-,egyáltalán nem voltak tudatában annak,hogy amit ott tettek és mondtak,az kizárólag Európa ellenfeleinek használhat,az európai ügynek aligha.
Legyintsünk,hogy az egész csak egy nagy színház?No nem,ahhoz túlontúl drága.És egyáltalán nem veszélytelen!Sem bel-,sem világpolitikai összefüggésben.
Hálás vagyok a magyar kormányt védelmébe vevő lengyel,litván,olasz,francia,német felszólalóknak(remélem nem felejtettem ki senkit).Saját bőrömön tudom ugyanis, milyen következményekkel jár a mainstream pszichozissal szemben a különvélemény megfogalmazása.
Azért vagyok hálás,mert a jogos kritikákat elfogadva,sértő volt mindaz,amit és ahogyan a mainstream ---Orbán Viktort megalázva--- egy iparkodó tagországával, Magyarországgal tett. A szinte kizárólag néppárti képviselőknek megvolt a bátorságuk és tisztességük a magyarok megvédelmezésére. Olyan ritka magatartásforma ez,amit nem lehet eléggé elismerő szavakkal illetni.
Egy tagország ilyen fokú megalázása,- nagyobb részt alaptalan vádak mentén –nagyon súlyos hiba,és
a magyar kormány szilárd Európa elkötelezettsége ellenére ,szerteágazó biztonságpolitikai hatásai lehetnek, -bár ne legyenek!- melyek lassíthatják,nehezíthetik és bonyolíthatják Európa égetően sürgőssé vált megerősítését. Kinek jó ez?





